Még egyszer a múzeumról

Az elmúlt hónapokban komoly háború folyt a Városi Múzeum birtoklásáért. 
A csata eldőlt, nyilvánvalóan tovább kell lépni, de mielőtt ezt megtennénk, még egyszer megpróbáltuk összeilleszteni a puzzle-darabokat, s a bonyolult képlet hamar átláthatóvá vált:

Dr. Borbényi Ilona képviselő asszony élettársának munkahelyet keresett. Nyilvánvalóan azzal is tisztában volt, hogy ezt legkönnyebben az önkormányzat által fenntartott Városi Múzeum keretein belül teremtheti meg, mivel tagja a képviselőtestületnek.
Korábban próbálkozott már a médiánál is, de az nem jött össze.

A cél elérése érdekében elővették az aduászt, Iván László hagyatékában levő gyűjtemény elhelyezésének a problémakörét. Sokan nyilatkoztak arról, hogy a családnak milyen feltételei vannak a gyűjtemény átadására. Szakembert kell alkalmazni, ellenzik, hogy a Művelődési Ház keretein belül működjön, az adományozóról legyen elnevezve, múzeumnak adományozott tárgyak tűntek el az elmúlt években, stb., stb. Gyorsan hoztak is egy határozatot, „… a jelenlegi Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézmény keretein belül megalakítja önálló szervezeti egység formájában múzeumi kiállító helyként az „Iván László Helytörténeti Múzeum”-ot önálló szakmai vezetéssel, amely áll egy fő szakvezetőből és öt fős  kuratóriumból…”

A jogszabályok tanulmányozása során kiderült, hogy milyen feltételek megléte szükséges a múzeumvezető kinevezéséhez. Napvilágra került az is, hogy a Művelődési Ház igazgatója hangot adott annak, hogy mivel egy új közalkalmazotti státusz jön létre, így betöltése – a Kjt.-nek megfelelően – csak pályázat útján lehetséges majd. Tudomásunk szerint Kecelen 3-4 megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személy él ma.

Úgy tűnt, az áhított célt nem sikerül elérni. 

Új év, új szelek, melyek kedvező fordulatot hoztak: Orcsik Attila lemondott képviselői mandátumáról, mivel a kormányhivatalhoz került magas beosztásba,  helyét a polgármester lelkes támogatója, Ugron Gyuláné foglalta el.

Az események felgyorsultak, a Városi Múzeumot kivették a Művelődési Ház kebeléből, és áttették a polgármesteri hivatal szervezetébe, így zöld utat kapott Benyák úr kinevezése, melyhez már csak egy politikai alku kellett.

Utólag kiderült, hogy Iván László örököseinek semmilyen feltételei nem voltak a gyűjtemény átadásával kapcsolatban, mivel a hagyaték 80 %-a levéltári anyag, melynek egy könyvtárban lenne a legjobb helye.

Egyetlen kérésük volt, hogy szakember kezébe kerüljön a hagyaték. Ez megtörténhetett volna a műv.ház keretein belül is. Nem erőszakkal megszakítva az eddigi töretlen fejlődést, hanem megerősítve, teljessé téve a közösség érdekében végzett helytörténeti tevékenységet. Tudomásunk szerint több alkalommal történt kezdeményezés, hogy az érintettek – képviselők, adományozók, Városi Könyvtár és Művelődési Ház - üljenek le egy asztalhoz egyeztetni e témában. Sajnos ez nem valósult meg, mert egyesek féltek, hogy a nyílt párbeszéd megakadályozza egyéni érdekeik megvalósulását. Véleményünk szerint, ha ez az egyeztetés létrejött volna, ma nem kellene ezen a témán rágódnunk.

Úgy tűnik, Kecelen sokkal fontosabb a képviselőtestület egyes tagjainak a magánérdeke, a közösségi érdekekkel szemben. Még olyan áron is, ha ez a városnak tízszer annyiba kerül, mint eddig.

A polgármester többször hangsúlyozta, hogy szakember kell a múzeum élére. Jelenleg helytörténeti gyűjtemény, így nem szükséges szakember. Pl. egy érettségizett személy is kezelhetné a gyűjteményt. Ezzel szemben könyvtárosok gondozták, akik leltárba vették, szakértelemmel válogatták és helyezték el a beérkezett adományokat, dokumentumokat vagy a könyvtár helyismereti gyűjteményében vagy a múzeumi helytörténeti gyűjteményben. Ennél ideálisabb nem is lehetett volna a munka. Valóban már csak egy múzeumi szakember hiányzott. Erre azonban hivatalosan csak akkor lesz szükség, ha a jelenlegi gyűjtemény múzeumi kiállító hellyé alakul, megfelelve a törvényi feltételeknek – nyitva tartás, szabályos leltár – amit a minisztérium szakembere szerint csak sok éves gyakorlattal rendelkező szakember tud elkészíteni -, stb…

Benyák Ferenc a Keceli Hírek áprilisi számában neve mellett történész végzettséget tüntetett fel.

Jó lenne, ha az önkormányzat közzétenné, hogy milyen beosztásban alkalmazza Benyák Ferencet, milyen végzettséggel rendelkezik!

Mikor, milyen munkájával tett bizonyságot Benyák Ferenc arra vonatkozóan, hogy kiváló múzeumi szakember?  A meg nem írt pályázatához csatolta-e a referenciáit?

2012. február 27-i testületi ülésen Berger József  képviselő vetette fel, hogy meg kellene kérdezni a kiállított tárgyak ajándékozó tulajdonosait, szeretnék-e az új rendszerben is a város rendelkezésére bocsátani az értéktárgyaikat.

Ugyanekkor Hatvani Gáborné hozzászólásában javasolta, hogy hívják össze az érintetteket és tájékoztassák őket a gyűjteményeik további sorsáról. Véleménye szerint ennyi tisztelet igazán járna nekik.

Vajon a hozzászólások pusztába kiáltott javaslatok voltak és süket fülekre találtak?

A döntéshozók eddig nem voltak kíváncsiak arra, mi is a történész és a muzeológus feladata, ezúton tájékoztatjuk őket:

A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek végzik. A történész feladata a múlt eseményeinek közvetítése a jelen és a jövő olvasóközönsége, tévénézője vagy internethasználója számára.

A muzeológus feladata a magyar felfogás szerint nagyon sokrétű, de mindenképpen egy-egy gyűjteményhez kapcsolódik. A muzeológus a szakterületének megfelelő gyűjteményt kezeli és azért felelős. A gyűjtemények általában a raktározási szempontokat figyelembe véve anyag és forma szerint csoportosítják a tárgyakat, így, bár múzeumonként eltérő lehet a rendszerezés, de van például bútorgyűjtemény, kerámiagyűjtemény, textilgyűjtemény, fotótár, kézirattár, metszettár, stb, és ezeknek külön muzeológusa.

A muzeológus feladatai

·        Gyűjtés – a muzeológus felkutatja és begyűjti azokat a tárgyakat, amelyekről úgy gondolja, hogy a lehető legjobban reprezentálják egy kor, társadalmi osztály, vagy réteg életmódját. Munkája során interjúkkal minél több mindent igyekszik ki deríteni az adott tárgyról, amennyiben lehetséges, elsődleges forrásból (eredeti tulajdonos) tájékozódva.

·        Feldolgozás – Ebbe beletartozik a tárgy azonosítása, korának meghatározása (datálás), majd a gyűjteményi leltárkönyvbe való bevezetése.

·        Publikálás – tudományos munka. A publikáció egy sajátos formája a kiállítás rendezés is. A kiállítás során az adott témát a tárgyakon, dokumentumokon és egyéb forrásokon keresztül mutatják be a közönségnek, így a tudományos munka a múzeum közművelődési feladatait is szolgálja.

Minden bizonnyal azért tapasztalható ilyen nagy mozdulatlanság a múzeum körül, mert a történész úr és a kuratórium tagjai (akik egyébként március elseje óta Kecel Város Önkormányzatának alkalmazásában vannak) valósággal beletemetkeztek a fent említett feladatokba.

Számunkra mindösszesen annyi látható ebből, hogy habár április közepét írjuk, még mindig a március 15-i rendezvényre hívogat a múzeum hirdetőtábláján található plakát.